Evangélium 2018. szeptember 9. – Évközi 23. vasárnap

Abban az időben Jézus elhagyta Tirusz vidékét, és Szidonon át a Galileai-tóhoz ment a Tízváros határába. Itt eléje hoztak egy dadogva beszélő süketet, és kérték, tegye rá a kezét. (Jézus) félrevonta őt a tömegből, a fülébe dugta az ujját, majd megnyálazott ujjával megérintette a nyelvét. Föltekintett az égre, fohászkodott, és így szólt: „Effata, azaz: Nyílj meg!” Azon nyomban megnyílt a füle, megoldódott a nyelve, és érthetően beszélt. Jézus megparancsolta nekik, hogy a dologról ne szóljanak senkinek. De minél jobban tiltotta, annál inkább hirdették. Szerfölött csodálkoztak, és hangoztatták: „Csupa jót tett: a süketeket hallókká teszi, a némákat pedig beszélőkké!”
Mk 7,31-37

Elmélkedés

Csupa jót tett
Tanító útja során Jézus nem csak a zsidók által lakott tartományokat járta be, hanem pogányok lakta területekre is eljutott és az ő körükben is tett csodákat. Egy ilyen esetről olvasunk a mai evangéliumi részben. Egy dadogva beszélő süketet hoznak Jézushoz és segítségét kérik, hogy gyógyítsa meg őt. A betegség nyilvánvaló, az illető nem tud érthetően beszélni, valamint nem hall semmit mások beszédéből. A beteget Jézushoz vezetők igyekezete azt mutatja, hogy a pogány vidékekre is eljutott Jézus csodás gyógyításainak híre, ezért személyében gyógyítót látnak. Mégpedig olyan gyógyítót, aki olyan helyzetekben is képes segíteni hatalmával, amikor más orvosok már tehetetlenek.
Azt kérik Jézustól, hogy „tegye kezét” a betegre. Más gyógyításokból jól ismert ez a kérés, illetve az Úr mozdulata. Egy alkalommal például odavitték Jézushoz a különböző bajban szenvedő betegeket, ő pedig „mindegyikükre rátette kezét és meggyógyította őket” (Lk 4,40). Egy másik alkalommal egy vakot vittek hozzá és kérték, hogy érintse meg. A vak Jézus érintésének köszönhetően visszanyerte látását (vö: Mk 8,22-26). Nem is gyógyítás, hanem annál komolyabb eset az, amikor a zsinagógai elöljáró, Jairus kéri, hogy Jézus menjen a házába: „A kislányom halálán van, jöjj, tedd rá a kezed, hogy meggyógyuljon, és életben maradjon” (Mk 5,23). Jézus pedig elindul, pedig közben meghozzák a kislány halálhírét, s amikor megérkezik, megfogja a kislány kezét és életre kelti. A mostani esetnél is azt kérik Jézustól, hogy tegye kezét a betegre, érintsen meg rosszul vagy nem működő testrészeket, hogy azok meggyógyuljanak.
Érdekes mozzanat, hogy Jézus egyedül akar lenni a beteggel, ezért félrevonja őt a tömegből. Mi a szándéka ezzel? Egyrészt az, hogy titokban akarja tartani tetteit. Ezt az értelmezést erősíti meg a gyógyítás utáni kérése, miszerint ne mondják el senkinek a történteket. A félrevonulásnak egy lehetséges másik oka talán még ennél is fontosabb. Jézus azért szeretne egyedül maradni a beteggel, hogy csak rá figyelhessen, amely gondoskodó szeretetének jele. Szeretne legalább néhány percig nyugodtan együtt lenni a beteggel úgy, hogy nincs körülöttük a kíváncsi tömeg. Csak a betegre szeretne figyelni egy rövid időre és a beteg figyeljen csak őrá, gyógyítójára, illetve Istenre, a mennyei Atyára, akinek végső soron köszönhető a gyógyulás, hiszen Jézus mindent vele együtt tesz. Amikor közvetlenül a gyógyító érintés előtt Jézus „feltekint az égre és fohászkodik”, akkor kifejezi, hogy Atyjával egységben akar cselekedni.
Az érintés meghozza a várt eredményt, amelyet az evangélista az immár gyógyult testrészek külön-külön megemlítésével erősít meg: „megnyílt a füle, megoldódott a nyelve, és érthetően beszélt.” Majd pedig az emberi vélekedést ismétli meg, a gyógyulás tényét immár általános érvényben: „Jézus csupa jót tett: a süketeket hallókká teszi, a némákat pedig beszélőkké!”
Az evangélium kapcsán arról is ejtsük néhány szót, hogy napjainkban sokan szenvednek lelki süketségben vagy lelki némaságban. Azokra a lelki süketekre gondolok, akik nem hallják meg Isten szavát és az ő szeretetteljes hívását. És azokra a lelki némákra, akik nem vallják meg hitüket, nem nyitják ki szájukat imádkozásra. Őket ki fogja meggyógyítani? Őket ki tudja meggyógyítani? Őket ki figyelmezteti saját hibájukra, bűnükre? Vagy őket ki vezeti Jézushoz, hogy nála gyógyulást nyerjenek? Ha beismerem saját nyomorúságomat, lelki gyengeségeimet, akkor elindulhatok Jézushoz, akinek személyében felismerhetem lelkem gyógyítóját.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te mindenkit arra hívsz, hogy részese legyen Isten országának, s ebből az országból senki sincs kizárva származása vagy nyelve miatt. Még a legnagyobb bűnösök is meghívást kapnak, hogy megtérjenek és elfogadják Isten megbocsátó irgalmát. Te senkit sem zársz ki az üdvösségből, azaz mindenki üdvözülhet, hacsak valaki önmagát nem zárja ki. Segíts megértenem, hogy az üdvösségre szóló meghívás nekem is szól és arra hittel válaszoljak! Vezess engem az üdvösség, az örök élet útján!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180909.mp3

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium lemondás