Evangélium 2017. október 12. – Csütörtök

Jézus egy alkalommal így beszélt tanítványainak: “Tegyük fel, hogy
valamelyiteknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá és ezt
mondja: Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret! Útról érkezett egy
vendégem, s nincs mivel megkínálnom. De az kiszól: Ne zavarj engem! Az
ajtó már be van zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok
fölkelni, hogy adjak neked. Mondom nektek: Ha nem is kelne fel, hogy
adjon neki barátságból, erőszakossága miatt mégis fölkel, és ad neki
annyit, amennyire szüksége van. Mondom tehát nektek: Kérjetek és adnak
nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek.
Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót
nyitnak. Van-e köztetek olyan apa, aki követ ad fiának, mikor az
kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, akkor hal helyett tán kígyót ad
neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót nyújt neki? Ha tehát ti,
bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább
adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.”
Lk 11,5-13
Elmélkedés:
Az előző napokban az imádságra, az imádkozás fontosságára figyeltünk
elmélkedéseinkben az evangéliumi részek alapján. Ezt a témát folytatja
a mai szöveg is, amelyben Jézus egy rövid példabeszédet mond egy
emberről, aki addig könyörög barátjának, amíg az végül teljesíti
kérését. A történet jellegzetessége, hogy a kérő ember tisztában van
vele, hogy alkalmatlankodik, nem a megfelelő időben fordul barátjához,
zavarja őt, mégsem hátrál meg. Istent természetesen soha nem zavarjuk
kéréseinkkel, de érdemes kitartóan fohászkodnunk hozzá.
Az előzményekben, amikor Jézus imádkozni tanította tanítványait, arra
bátorította őket, hogy Istent Atyának szólítsák. Ennek következménye
az, hogy aki hiszi, hogy Isten az ő jóságos Atyja, az minden helyzetben
bizalommal fordulhat hozzá kéréseinek teljesítéséért. A gyermek bizalma
ez atyja iránt. Istengyermeki bizalmunk ez mennyei Atyánk iránt.
Mindazok a kérések, amelyek a Miatyánkban megfogalmazódnak, Isten
jóságának köszönhetően teljesülnek életünkben. A kitartóan végzett
imádság és kérés mögött természetesen nem valamiféle követelőző
lelkület húzódik meg. És nem számíthatunk arra sem, hogy Isten minden
kérésünket feltétlenül teljesíti. Ehelyett kettős bizalom él bennünk.
Egyrészt reméljük, hogy meghallgat minket, másrészt bízunk abban, hogy
a javunkra, a lelkünk üdvösségére váló kéréseink teljesülnek.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:
Áldott legyél, aki azért jöttél, hogy életünk legyen. Köszönöm, hogy
tőled semmi nem választhat el; hogy számodra nincs elveszett drachma
vagy eltévedt bárány, mert számodra mindenki él, és senki nem szakadhat
ki kezedből. Hálát adok neked, hogy a te országod törvénye nem emberi
szabály, hanem új szövetség. Köszönöm, hogy első zsengeként feltárod
előttünk a feltámadás reménységét!

A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/

A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20171012.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/