Evangélium 2019. július 15. – Hétfő

Abban az időben Jézus így szólt apostolaihoz: Ne gondoljátok, hogy azért jöttem a földre, hogy békét hozzak! Nem azért jöttem, hogy békét hozzak, hanem hogy kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam a fiút apjával, a leányt anyjával és a menyet anyósával. Saját háza népe lesz az ember ellensége. Aki atyját vagy anyját jobban szereti, mint engem, az nem méltó hozzám. Aki fiát vagy leányát jobban szereti, mint engem, az nem méltó hozzám. Aki nem veszi föl keresztjét, és nem követ engem, az nem méltó hozzám. Aki meg akarja találni életét, elveszíti azt; de aki érettem elveszíti életét, megtalálja azt. Aki titeket befogad, engem fogad be; aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Aki prófétát fogad be azért, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. Aki igaz embert fogad be azért, mert igaz ember, az az igaznak jutalmában részesül. Aki pedig csak egy pohár friss vizet is ad inni egynek a legkisebbek közül, mert az az én tanítványom – bizony, mondom nektek: nem marad el a jutalma. Amikor Jézus befejezte tizenkét tanítványa oktatását, továbbindult, hogy tanítson, és hirdesse Isten országának örömhírét a környékbeli városokban.
Mt 10,34–11,1

Elmélkedés

Jézus beszédében, amit a mai evangéliumban olvasunk háromszor is szerepel a „nem méltó hozzám” kifejezés. Az első két alkalommal azzal kapcsolatban, hogy Jézust kell mindenkinél jobban szeretnünk, még a családtagjainknál is jobban, különben nem vagyunk méltók hozzá, nem vagyunk méltók arra, hogy az ő követőinek nevezzenek minket. A harmadik alkalommal pedig a kereszthordozás a kijelentés tárgya, tehát mindenben, még a szenvedések vállalásában is hasonlókká kell válnunk a mi Urunkhoz, különben nem vagyunk hozzá méltók.
Jézus tanítványává válni nem hagyomány vagy családi származás kérdése. Gyermekként megkapjuk szüleinktől a vallásos nevelést, megtanuljuk keresztény hitünk igazságait, elsajátítjuk azokat a gyakorlatokat, amelyek a vallásosság elemei, de mindez még nem a mi személyes döntésünk. Krisztus tanítványává akkor válunk, amikor mindezeken túl személyes döntést hozunk, hogy Jézus tanítása és az evangélium igazsága szerint akarunk élni. Felismerjük, hogy szeretetében élni a legnagyobb boldogság számunkra. Felismerjük, hogy nem csupán földi életünk éveire, évtizedeire korlátozódik a vele való élet, hanem halálunk után is Istennel élhetünk örökké. Felismerjük, hogy Krisztus nem önmagáért élt, hanem Atyjának ajánlotta életét minden ember megváltásáért. És felismerjük azt is, hogy nekünk sem önmagunkért kell élnünk, hanem másokért, másokat szeretve, hogy így életünk végére méltók legyünk arra, hogy Isten befogadjon minket az örök életbe.
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus, a te küldötted vagyok, ezért mindenkor a te örömhíredet akarom továbbadni és rólad akarok tanúságot tenni. A te szereteted és irgalmad jele szeretnék lenni a világban, naponta gyakorolva az irgalmas szeretet cselekedeteit. Mindent a te nevedben akarok tenni, hogy te győzz a rossz és a gonosz felett. Vezess engem Szentlelked által, aki indít és megerősít engem és az egész Egyházat a küldetésben!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20190715.mp3

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium lemondás