Észak-Amerikában élő magyar közösségeket látogat Cserháti Ferenc püspök

Észak-Amerikában élő magyar közösségeket látogat Cserháti Ferenc püspök

KÜLHONI – 2019. június 15., szombat | 13:27

Cserháti Ferenc, a külföldi magyar lelkipásztori szolgálat ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök június 8-án, szombaton kezdte meg lelkipásztori útját Észak-Amerikában.

Cserháti Ferenc június 8-án, pünkösdvasárnap délelőtt főpapi szentmise keretében a bérmálás szentségét szolgáltatta ki a torontói Árpád-házi Szent Erzsébet magyar templomban. Pünkösdhétfőn felkereste Miklósházy Attila püspök sírját, aki az elmúlt év végén hunyt el. Ezt követően pedig találkozott a hamiltoni magyar hívekkel, akikkel megbeszélést folytatott a Szent István-plébánia ügyében.

A segédpüspök június 10. és 12. között részt vett a Kanadai Magyar Papi Egység (KMPE) konferenciáján az Ontario állambeli Ancasterben. Ismét a lelkigyakorlatos központ adott helyet a rendezvénynek, amelyet 12. alkalommal szervezett meg Kiss G. Barnabás ferences, a KMPE elnöke.

A bemutatkozások és lelkipásztori beszámolók érdekessége volt, hogy nemcsak Kanadából és az USA-ból voltak jelen lelkipásztorok, hanem Ausztráliából és Taiwanból is. Hárman először vettek részt a KMPE gyűlésén. Azok, akik nem tudtak részt venni a konferencián, azok írásos beszámolót küldtek.

Június 11-én, Szent Barnabás apostol ünnepén a nap csúcsa a koncelebrált szentmise volt, amelyen megemlékeztek az elmúlt esztendőben elhunyt magyar lelkipásztorokról. A homíliában Kiss G. Barnabás így elmélkedett: Barnabás apostol – már a nevében is – példát ad nekünk arra, hogy mi lehet a mi küldetésünk. Eredetileg József volt a neve, a Barnabás nevet azért kaphatta, mert Krisztus méltó tanítványaként meg tudta vigasztalni testvéreit. A Barnabás név jelentése ugyanis: „a vigasztalás fia”. Ehhez azonban a különféle megpróbáltatások elszenvedése árán előbb neki kellett megtapasztalnia, hogy minden vigasztalás forrása maga az Isten.

Barnabás példája azt mutatja, hogy Isten néha ismeretlen utakra hív minket is. Amikor szomorúságra okot adó eseményekben, avagy megpróbáltatásokban van részünk, akkor is hálásaknak kell lennünk Isten szeretetéért, mert azért engedi meg ezeket az Isten, hogy saját tapasztalataink alapján másokon segíteni tudjunk. Gondoljunk arra, amit Barnabás társa, Pál írt (2Kor 1,3–5): „Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és a minden vigasztalás Istene! Ő megvigasztal minket minden szomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassuk azokat, akik szomorúak, azt a vigasztalást nyújtva nekik, amelyet ő nyújt nekünk. Amilyen bőven kijut nekünk Krisztus szenvedéséből, olyan bőven lesz részünk Krisztus révén a vigasztalásban is.”

Ahogyan Krisztus magára vállalta betegségeinket és nyomorúságainkat, úgy kell nekünk is, Istenben bízva, példát adnunk az Isten iránti bizalomra. Ezért is engedheti meg Isten számunkra a megpróbáltatásokat. Kérjünk mindehhez Istentől hitet, erőt és szeretetet, hogy küldetésünket teljesíteni tudjuk! Legyünk mi is, mint Szent Barnabás apostol, a vigasztalás fiai!

Június 12-én a lelkipásztori beszámolók után Laczkó Mihály tartott előadást, aki az ausztráliai Melbourne-ből érkezett. A múltba visszatekintve vázolta a jelent és a helyi adottságokat, valamint azokat a kihívásokat ismertette, amelyek a jövőbe mutatnak.

A konferenciára Laky-Takács Péter torontoi konzul is meghívást kapott, hogy találkozhasson Cserháti Ferenc püspökkel és a magyar lelkipásztorokkal. A megbeszélés témái a következők voltak: a Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasainak munkája, amivel sok helyen segíteni tudják a lelkipásztorok szolgálatát; a külföldi cserkészetben és iskolákban a keresztény nevelés fontossága; a magyar ünnepek és ünnepségek szervezése külföldön; valamint a kapcsolatok a különféle magyar szervezetekkel.

Ebéd után Douglas Crosby hamiltoni megyéspüspökkel találkozott Cserháti Ferenc. A megbeszélés a Szent István magyar plébánia jelenlegi helyzetéről és jövőjéről szólt. Mindketten kiemelték a magyar lelkipásztori szolgálat fontosságát, megerősítve annak folytonosságát.

Délután Cserháti püspök beszámolója következett. Áttekintette a világon szétszórt magyarság lelkipásztori helyeit és eseményeit a különböző országokban, és mindezek tükrében vázolva a jövő terveit. A diaszpóra-magyarság hitéletének jelene mellett a jövőről is szó volt, amihez a résztvevők is hozzászóltak.

Licskó Szabolcs montreali magyar plébános Készülődés az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, Budapest szeptember 13–20. címmel tartott előadást. A lelkipásztor ismerette az eucharisztikus kongresszusok célját, múltját, különös tekintettel az 1938-ban szintén Budapesten, a 2000-ben Rómában, a 2004-ben a mexikói Guadalajarában, valamint a 2008-ban a kanadai Québecben ünnepelt Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.

A konferenciát a Legméltóságosabb Oltáriszentség votívmiséje zárta, amelynek keretében Cserháti Ferenc püspök elmélkedett az Eucharisztiáról. „Tekintettel a budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeire és Jézus eucharisztikus beszédének mai evangéliumban elhangzó részletére, idei magyar papi találkozónk közös szentmiséjén az Élet Kenyerére, papi szolgálatunk, életünk és lelkiségünk forrására szeretném iranyítani figyelmünket” – hangsúlyozta a segédpüspök.

„Aki hozzám jön, nem éhezik többé.” (Jn 6, 35) Nekünk papoknak talán nem kell különösebben bizonygatni, hogy az Élet Kenyere, az Eucharisztia olyan erőforrás, amely képes csillapítani, sőt kielégíteni lelki életünk szeretet és igazságosság utáni vágyait. Nem kell különösebben bizonygatni, hogy Jézusnál feleletet találunk életünk nagy kérdéseire, emberi tépelődéseinkre, a teljes kibontakozásra, hiszen maga szavatolta: „Aki hozzám jön, többé nem éheik, s aki bennem hisz, nem szomjazik soha.” (Jn 6, 35)

Cserháti Ferenc püspök Szent II. János Pál pápát idézve kifejtette: „az Eucharisztia nem csak az Egyház életének központja és csúcsa, hanem papi életünk és tevékenységünk középpontja és gyökere is, hiszen a papság az Eucharisztia alapításának pillanatában és vele együtt született.” Ezért nagyon is érthető, ha túl azon, amit az Egyház és a világ számára jelent, a pap elsősorban az Eucharisztiában keresi és találja meg életének és szolgálatának középpontját. Benne keresi és találja a lelkipásztori feladatok megoldásához szükséges lelki energiát.

Az intenzív lelki élet teszi lehetővé a pap számára, hogy egyre mélyebb közösségbe kerüljön az Úrral, és ez a lelki élet segíti, hogy át tudja adni magát Isten szeretetének; így lesz az ő tanúja minden körlmények között, nehézségekben és sötét órákban is – fogalmazta meg XVI. Benedek pápa. Ezért ajánlja minden papnak a naponkénti szentmisét akkor is, ha nincsenek jelen hívek, mert amint írja, minden szentmise végtelen értékű és páratlan lelki hatékonysággal rendelkezik; ha figyelemmel és hittel élik át, a szentmise a szó legmélyebb értelmében alakítja a papot, hasonlóvá teszi Krisztushoz és megerősíti hivatásában. Ezt a megújító erőt ajánlja figyelmünkbe Ferenc pápa is: „Amikor magunkhoz vesszük Krisztust a szentáldozásban, megújítjuk szövetségünket vele és megengedjük neki, hogy mindjobban véghezvigye bennünek az átalakulást.”

Emlékezzünk szentelő püspökünkre és felszólítására, amikor papszentelésünk végén átadta nekünk az Eucharisztia kelyhét és így szólt: „Vedd a szent nép áldozati adományait az eucharisztikus áldozathoz. Fontold meg, mit teszel, kövesd, amit ünnepelsz, alakítsd lelkedet az Úr Krisztus keresztjének misztériuma szerint.” Adja Isten, úgy legyen! – zárta elmélkedését Cserháti Ferenc püspök.

A nap során szó esett a magyar pap nélküli köszösségek lelkipásztori ellátásáról és azok kisegítéséről; a Magyar Diaszpóra Tanácson való képvislet ügyéről, valamint jövébeli tervekről.

Cserháti Ferenc püspök útját az USA-ban folytatja, következő állomásai a New Jersey állambeli Passaic és New Brunswick lesznek. Szentháromság vasárnapján főpapi szentmisét mutat be a passaici Szent István-plébániatemplomban Arthur Serratelli patersoni megyéspüspök és Balogh László plébános koncelebrálásával. Hétfőn, június 17-én este indul vissza, és másnap érkezik Budapestre.

Forrás: Forrás: Kiss G. Barnabás OFM, észak-amerikai delegátus

Fotó: Kanadai Magyar Papi Egység

Magyar Kurír