December 7., szombat

SZENT AMBRUS
Iz 30,18-21.23-26; Zs 146; Mt 9,35 – 10,1.6-8
“Megkegyelmez az Úr, ha hozzá kiáltasz”

“Mikor a tömeget meglátta, megesett rajtuk a szíve, mert
elgyötörtek voltak és levertek, olyanok, mint a pásztor
nélküli juhok.”

Hálát adok Neked, Élet Ura, hogy együttérzésednek nincs
határa! Te soha nem vagy közömbös a bennünket sújtó bajokkal
szemben! Hálát adok Neked, Élet Ura, mert Te vagy az egyedül
jó, aki az emberek közé jössz! Köszönöm, hogy jóságodban
vigasztalni akarsz minden szomorkodót!

____________________________________________
[uzenet] nagyböjti és adventi levelező lista
fel- és leiratkozás, információk: https://szepi.hu/mailman/listinfo/uzenet
napi Szentírási idézetek: http://www.katolikus.hu/igenaptar/

First Saturday of Advent

Daily Advent Prayer
“Lord, open my lips, and my mouth shall declare your praise.”

Use this link for Dioceses which celebrate the
Solemnity of the Immaculate Conception of the Blessed Virgin Mary on December 7th.

Collect:
O God, who sent your Only Begotten Son into this world
to free the human race from its ancient enslavement,
bestow on those who devoutly await him
the grace of your compassion from on high,
that we may attain the prize of true freedom.
Through our Lord Jesus Christ, your Son,
who lives and reigns with you in the unity of the Holy Spirit,
one God, for ever and ever.
*

Today’s Readings

Daily Meditation:
Blessed are all who wait for the Lord.
No more will you weep.

The prophetic promise is so great.
What our God has done is so complete a victory over sin and death.
In the midst of my day today, can I let myself imagining that salvation
touching and transforming me?
And can I patiently wait for God’s work to take effect in me
– letting him open my heart, day by day?
Imagining “true liberty” today, let us walk in his ways.

No longer will your Teacher hide himself,
but with your own eyes you shall see your Teacher,
While from behind, a voice shall sound in your ears:
“This is the way; walk in it,”
when you would turn to the right or to the left.  

Isaiah 30

Today’s Daily Reflection

Intercessions:
Let us pray to God our Father, who from of old has called
his people to salvation:
Lord, protect your people.

You promised to plant the seed of justice among your people,
– protect the holiness of your Church.

Lord, teach all men and women to listen to your word,
– and help believers to persevere in holiness.

Keep us in the love of your Spirit,
– that we may receive the mercy of your Son who is to come.

Father most merciful, strengthen us to the last,
– until the day of the coming of Jesus Christ, our Lord.

Closing
Lord of Hope,
Dare I?  Can I really hope?
From out of the darkness
I sense a dim light ahead,
the light of your coming into the world.

I so long for the time
when you are no longer hidden from me
and my deepest desire is
to trust in your warm voice I hear behind me,
guiding me along a hidden path I do not know.

Dry my tears,
heal my wounds
and help me
to wait for the dawning of the dim light ahead,
with a brighter vision
of healing and freedom.

May the Lord bless us,
protect us from all evil
and bring us to everlasting life.
Amen.



The Gift of God December 7, 2019

Saturday of the First Week of Advent
Readings for Today

Saint Ambrose, Bishop and Doctor—Memorial

“Without cost you have received; without cost you are to give.” Matthew 10:8b

What is it that we have received “without cost?”  Well, we have received every good thing for free.  It’s true!  All that is good is a gift from God.  And it’s a free gift from Him.  There is nothing we can do to earn His blessings in our lives.  Do you believe that?

The above Scripture quote is part of Jesus’ exhortation to His Twelve Apostles as He sends them out to preach, heal and cast out demons in His name.  He reminds them that all they have received from Him is a free gift and that they must, in turn, give the Gospel free of charge to everyone.

Advent is a time when we should especially focus upon the coming celebration of the Gift of Christmas.  Christmas is a time when we give and receive gifts, but it’s important to understand the difference between a “gift” and a “present.”  A present is something that is expected.  For example, your spouse or child expects a present on their birthday or on Christmas.  But a gift is something that is much more.  A gift is something that is freely given, unearned and undeserved.  It’s given out of love with no strings attached.  This is what the Incarnation is all about.

Advent must be a time when we ponder the truth that God came to Earth to give us Himself in an unmerited and free way.  His life is a totally free Gift to us and is the greatest Gift we have ever received.  In turn, Advent must be a time when we also reflect upon our calling to bring the Gift of Christ Jesus to others.

Reflect, today, upon the giving and receiving of Jesus in your life.  Let your heart be filled with gratitude this Advent so that you, in turn, can give the Gift of Jesus to others.

Lord, thank You for the Gift of Your life.  Thank You for coming to Earth to enter into my life.  Thank You for the joy of knowing You and loving You.  May I allow this joy to so transform my life that I may continually seek to give You to others.  Jesus, I trust in You.

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

Advent Resources

Saint of the Day – Saint Ambrose, Bishop and Doctor—Memorial

Watch on YouTube

Catholic Daily Reflections

My Catholic Life!

Evangélium 2019. december 7. – Szombat

Nyilvános működése idején Jézus bejárt minden várost és falut. Tanított a zsinagógákban, hirdette országának örömhírét, meggyógyított minden betegséget és minden bajt. Ahogy végignézett az embereken, megesett a szíve rajtuk, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok: elcsigázottak és kimerültek. Akkor így szólt tanítványaihoz: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába!” Akkor összehívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék a tisztátalan lelkeket, és meggyógyítsanak minden betegséget és minden bajt. Majd elküldte őket, és megparancsolta nekik: „Menjetek Izrael házának elveszett juhaihoz! Menjetek és hirdessétek: közel van a mennyek országa. Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok!”
Mt 9,35-10,1. 6-8

Elmélkedés

A mai evangéliumi szakasz azzal kezdődik, hogy Máté evangélista összefoglalja Jézus küldetését: hirdeti az Isten országáról szóló örömhírt és betegeket gyógyít. Az általános megfogalmazás egyben az Úr küldetésének egyetemességét is jelenti, azaz a tanítás mindenkinek szól és a gyógyításokból, mint az isteni irgalmasság megnyilvánulásaiból senki nincs kizárva.
Az evangélista rámutat Jézus benső indíttatására is, amikor azt írja, hogy az embereket látva „megesett rajtuk a szíve.” Hajlamosak volnánk e szép kifejezésen csupán együttérzést vagy valamiféle szánalmat érteni, de jóval többről van itt szó, mégpedig az irgalmasságról. Jézus által az irgalmas Isten szól az emberekhez és az Úr gyógyításaiban az irgalmas Isten érinti meg a betegeket. Az emberek a bűntől megszabadító tanításra, a felszabadító örömhírre vágyakoznak, mint olyan igazságra, amely Isten végtelen irgalmáról, könyörületéről szól.
Amikor pedig Jézus elküldi tizenkét tanítványát, akkor azt a küldetést adja nekik, hogy ezt az irgalmasságot hirdessék, erről tegyenek tanúságot. Az Egyház ugyanezt a küldetést kapta, ezért annak tagjaként mindannyian az irgalom szolgái vagyunk. E szolgálat teljesítéséhez nincs szükség semmi másra, csak a bizalomra, hogy az Úr küldötteiként eredményes lesz a munkánk.
Isten irgalma és jósága ingyenes mindenkinek, az én számomra is.
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, tudjuk, hogy az igazi bűnbánat nem a büntetéstől való félelemből fakad, hanem az irántad érzett szeretetből. Szeretetünket azzal fejezzük most ki, hogy irgalmadban bízva és megbocsátásodat kérve bűnbánatot tartunk, elvégezzük szentgyónásunkat. Vezess minket, hogy karácsony éjjelén találkozzunk majd az emberré lett Szeretettel, Jézus Krisztussal, aki a te irgalmadat hozta el egykor és hozza el ma is a világba!

Aktuális

Kedves e-vangélium olvasók!
Szeretettel ajánlom figyelmetekbe új könyvemet, amely a jövő évi elmélkedéseket tartalmazzák.

Szívem első gondolata 2020
Megjelent, már kapható! Ez nem egy gyermekimakönyv. A gyermekkorunkban tanult reggeli ima első sorát azért választottam címként, mert jól kifejezi, hogy a napunkat érdemes az evangélium olvasásával és az arról való elmélkedéssel kezdeni. Az évszám nem elírás, hiszen ez a 2013 óta megjelenő sorozat nem egy utólagos gyűjtemény, hanem mindig előre tekintve tartalmazza a következő évi elmélkedéseket, jelen kötet a 2020-dik évi szövegeket.

A Szívem első gondolata 2020. évi könyv az evangéliumi elmélkedéseket tartalmazza 2019. adventtől 2020. adventig új szövegekkel, azaz nem a régebbiek ismétlődése.

Megrendelhető az Evangélium365 webáruházban:
https://www.evangelium365.hu/webshop/termek/5_szivem_elso_gondolata_sorozat/173

Szeretettel: István atya – Horváth István Sándor

Rendelés e-mailben
Ha a webáruházban nem sikerül a rendelés, kérem, küldje el a következő adatokat a evangelium365@gmail.com címemre.

Szívem első gondolata 2020 darabszám:
Megrendelő neve:
Postacím irányítószámmal:
(Mobil)telefonszám:


Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20191207.mp3


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-felirakozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

First Friday of Advent

Daily Advent Prayer
“Lord, open my lips, and my mouth shall declare your praise.”

Collect:
S
tir up your power, we pray, O Lord, and come,
that with you to protect us
we may find rescue
from the pressing dangers of our sins,
and with you to set us free,
we may be found worthy of salvation.
Who live and reign with God the Father in the unity of the Holy Spirit,
one God, for ever and ever.
*

Today’s Readings

Daily Meditation:
The lowly will ever find joy in the Lord,
and the poor rejoice in the Holy One of Israel.

In the busiest of times, it is often difficult to realize
that our worst enemy is our own sinfulness.
When we do realize that, however, we can really beg God to save us.
Today, let’s say the prayer Jesus gave us,
devoutly, and as a real Advent prayer.

Our Father, in heaven,
may your name be holy;
may your kingdom come;
may your will be done,
on earth, as it is in heaven.
Give us today, your faithful bread for the journey.
Forgive us our sins,
the way we forgive the sins of others.
Don’t let us be overcome by temptation,
but deliver us from all evil.

Today’s Daily Reflection

Intercessions:
Through his Son, God the Father revealed his glory to
men and women.  Therefore, let our joyful cry resound:
Lord, may your name be glorified.

Teach us, Lord, to love each other,
– as Christ loved us for God’s glory.

Fill us with all joy and peace in faith,
– that we may walk in the hope and strength of the Holy Spirit.

Help all mankind, Lord, in your loving mercy,
– be near to those who seek you without knowing it.

You call and sanctify the elect,
– though we are sinners, crown us with eternal happiness.

Closing Prayer:
Jesus, protector,
I long for your coming.
The promise of new light is there
if only I can believe.

Protect me from dangers
and lead me through the gloom and darkness
to the joy I so long to find in you.

Lift me from my lowly sins
and give me the promise of salvation
with no more shame,
only the light and saving grace of your love.

Let the ancient dream be fulfilled in you
and peace come to this life and world.

May the Lord bless us,
protect us from all evil
and bring us to everlasting life.
Amen.



Praying Advent Home | Creighton University’s Online Ministries Home

Saint Nicholas

Saint Nicholas

Saint Nicholas, Bishop
c. Third–Fourth Century

December 6—Optional Memorial
Liturgical Color: White
Patron Saint of Russia, sailors, merchants, and children

Santa Claus signed the Nicene Creed

Traditions the world over are so embedded in the rhythms of daily life that their ubiquity goes unnoticed. Why a birthday cake with lighted candles? Why make a wish and then blow those candles out? The origin of this charming tradition is obscure. Why shake hands, toast by clinking glasses, cross fingers for good luck, or have bridesmaids? The sources of many traditions are so historically remote and culturally elusive as to allow diverse interpretations of their meaning. Today’s saint is without doubt, however, the man behind the massively celebrated tradition of Santa Claus, the most well-known Christmas figure after Jesus and the Three Kings. Santa Claus’ mysterious nocturnal visits to lavish children with gifts at Christmastime is not a tradition whose origin is lost in the mists of history. It is a tradition firmly rooted in Christianity.

Little is known about the life of Saint Nicholas, besides that he was the Catholic Bishop of Myra in Asia Minor in the early fourth century. It is likely that he suffered under the persecution of Diocletian and certain that he later attended the Council of Nicea in 325. “Nicholas of Myra of Lycia” appears on one of the earliest and most reliable lists of the Bishops at Nicea. Some of the bishops at Nicea looked like soldiers who had just crawled off the battlefield; eyes gouged out, skin charred black, stumps for legs. These were the front-line torture victims of Diocelatian. The Emperor Constantine had called the Council, and when he entered the dim hall to inaugurate the great gathering, this colossus, the most powerful man in the world, dressed in robes of purple, slowly walked among the hushed and twisted bodies and did something shocking and beautiful. He stopped and kissed each eyeless cheek, each scar, gash, wound, and mangled stub where an arm had once hung. With this noble gesture, the healing could finally begin. The Church was free. The mitred heads wept tears of joy, and Saint Nicholas was among them.

At his death, Saint Nicholas was buried in his see city. Less than a century later, a church was built in his honor in Myra and became a site of pilgrimage. And the Emperor Justinian, in the mid-500s, renovated a long-existing church dedicated to Saint Nicholas in Constantinople. In Rome, a Greek community was worshipping in a basilica dedicated to Saint Nicholas around 600. The church can still be visited today. These churches, and hundreds of others named for Saint Nicholas, prove that devotion to our saint was widespread not long after his death.

When Myra was overrun by Muslim Turks in the 1000s, there was a risk that the saint’s bones would disappear. So in 1087, sailors from Bari, Italy, committed a holy theft and moved Saint Nicholas’ relics to their own hometown. In 1089 the Pope came to Bari to dedicate a new church to Saint Nicholas. And just a few years later, Bari became the rendezvous point for the First Crusade. Saint Nicholas was the patron saint of travelers and sailors, making him popular with the crusading knights. These knights, in turn, later brought the devotion to Saint Nicholas they learned in Bari back to their villages dotting the countryside of Central and Western Europe. Thus it happened that a saint famous along the shores of the Mediterranean became, in ways not totally understood, the source of gift-giving traditions that perdure until today in every corner of Europe.

Legends state that Nicholas saved three sisters from lives of shame by secretly dropping small sacks of gold through their family’s window at night, thus giving each a marriage dowry. Other legends relate that Nicholas secretly put coins in shoes that were left out for him. Nicholas’ legacy of gift-giving became a Central-European and Anglo-Saxon expression of the gift-giving formerly exclusive to the Three Kings. Christmas night gift-giving in Northern lands thus slowly replaced the more biblically solid traditions of giving gifts on the Feast of the Epiphany, a custom more popular in Southern Europe and in lands which inherited its traditions.

The antiquity of the Church means it has played a matchless role in the formation of Western culture, a role that no faux holidays or new “tradition” can replicate. Santa Claus has roots. He wears red for the martyrs. He dons a hat resembling a bishop’s mitre. He often holds a sceptre similar to a bishop’s crozier. And he distributes gifts to children in humble anonymity on the night of Christ’s birth. Old Saint Nick, Father Christmas, Kris Kringle, or Santa Claus is real, in one sense. In all likelihood, he signed the Nicene Creed. Our “Santa,” then, was an orthodox Catholic bishop who argued for correct teaching about our Trinitarian God. The gift of the truth was, then, his first and most lasting gift to mankind.

Saint Nicholas, your service as a bishop included not only teaching correctly the mysteries of our faith but also generous and humble charity in alleviating the material needs of your neighbor. Help all of us to combine good theology with Christian action like you did.

My Catholic Life!

I Want to See Friday, December 6, 2019

Friday of the First Week of Advent
Readings for Today

Saint Nicholas, Bishop—Optional Memorial

“Let it be done for you according to your faith.” And their eyes were opened. Jesus warned them sternly, “See that no one knows about this.”  But they went out and spread word of him through all that land.  Matthew 9:29b-31

This statement from Jesus is directed to two blind men who come to Him, beg for mercy and healing, believe in faith that Jesus will heal, and then are healed.  But what’s quite fascinating is that Jesus tells them not to speak about their healing to others.  Why would He say this?

First of all, the request of Jesus would have been impossible to follow.  Everyone who knew these blind men would have known they were blind.  And then, out of the blue, they could see.  How could such a thing be contained?

Jesus most certainly knew that they could not contain such a miracle but, nonetheless, spoke these words to these men.  To understand why Jesus said this, we must understand the motive He had for healing them.

Jesus’ healing of these men was done purely out of love for them.  They cried out for mercy and Jesus wanted to offer mercy.  He did not do it as a way of gaining public praise or notoriety.  He did it out of love for these blind men.

He also did this miracle to teach that He can heal the blindness of our hearts.  He wanted these men to come to faith in Him and “see” Him for who He was.  Therefore, this miracle was something deeply personal and was done out of concern for these two men to strengthen their faith.

What’s interesting to note, however, is that these men could not contain the joy they had at receiving this gift from our Lord.  They had to cry out in gratitude and share their story.  We can be certain that Jesus was not offended at this but saw it as a necessary result of their faith.

How about you?  Do you see God at work in your life and then seek to spread the joy of His work in your life?  Do you regularly witness to His action and healing?  Do you seek to allow others to see all that God has done for you?

Reflect, today, upon the joy in the hearts of these blind men at their healing.  And ponder your own joy at God’s activity in your life.  If your joy is not overflowing, perhaps it’s a good day to ask the Lord, with a deep faith, to help you see!

Lord, do help me to see and help me to share the joy of seeing You with others.  May that joy flow from my life for all to see.  Jesus, I trust in You.

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

Advent Resources

Catholic Daily Reflections

My Catholic Life!

Saint of the Day – Saint Nicholas, Bishop—Optional Memorial

Watch on YouTube

December 6., péntek Szent MIklós

Iz 29,17-24; Zs 26; Mt 9,27-31
“Azon a napon a vakok szemei látni fognak”

A mai napi igék vakoknak és süketeknek szólnak: miért lennék
én akár vak, akár süket? Talán csak azért, mert “túl kicsinek”
ítélem hétköznapjaim dolgait, szereplőit. Vigyázni kell
azonban, mert ezekből áll az én történetem, és Istennel csak
ebben találkozhatok. Ha lebecsülve a jelent, a gyorsabbnak,
könnyebbnek és “nagyobbnak” tűnő örömök után vágyakozom, vagy
azokba ringatom magam, hamar elveszíthetem az életem fonalát –
nem érzékelem többé annak a valóságát, amiben épp élek. Isten
azonban szólít, és megjövendöli azt a napot, amikor megnyílik
a szemünk, fülünk. Már azért hálát adhatok, ha botladozások,
ütközések, esések közepette Jézus után lopakodhatok, – akkor
már legalább a fülem nyiladozik. Egyszer úgyis visszafordul és
nekem szegezi a kérdést: “Hiszed-e, hogy meg tudom ezt tenni?”

____________________________________________
[uzenet] nagyböjti és adventi levelező lista
fel- és leiratkozás, információk: https://szepi.hu/mailman/listinfo/uzenet
napi Szentírási idézetek: http://www.katolikus.hu/igenaptar/
Problémát az uzenet-owner@szepi.hu címen jelezze!

Evangélium 2019. december 6. – Péntek

 

Tanító útján egyik alkalommal két vak követte Jézust. Egyre ezt kiáltozták: „Könyörülj rajtunk, Dávid fia!” Amint hazaérkezett, bementek hozzá a vakok. Jézus megkérdezte tőlük: „Hiszitek-e, hogy tudok segíteni rajtatok?” „Hisszük, Uram!” – felelték azok. Akkor megérintette szemüket, és így szólt: „Legyen a hitetek szerint!” Erre megnyílt a szemük. Jézus pedig rájuk parancsolt: „Vigyázzatok, ezt senki meg ne tudja!” Ám azok elmenvén, elhíresztelték a dolgot az egész vidéken.
Mt 9,27-31

Elmélkedés

Az újszövetségben számos olyan jelenetet találunk, amikor az emberek „Dávid fiának” nevezik Jézust. Amikor például Jézus meggyógyít egy vak és néma embert és kiűzi belőle az ördögöt, akkor a csoda láttán a gyógyító igazi kilétére kíváncsi nép ezt kérdezi: „Csak nem ő Dávid fia?” (Mt 12,23). Egy másik eset, amikor a jerikói vak, Bartimeus e szavakkal kéri az éppen arra elhaladó Jézus segítségét: „Dávid fia, könyörülj rajtam!” (Mt 10,47). A kifejezés megtalálható továbbá Máté evangéliumának kezdetén, rögtön az első mondatban, amely így hangzik: „Jézus Krisztus nemzetségtáblája, aki Dávidnak, Ábrahám fiának a fia” (Mt 1,1), tehát az evangélista Jézust Dávid király leszármazottjaként mutatja be. Szintén lényeges, hogy Jézus születésének hírüladásakor a születendő gyermekről ezt mondja az angyal Máriának: „Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját” (Lk 1,32).
A mai evangélium szintén egy olyan esetet ír le, amikor a gyógyulásban remélő két vak így szólítja meg Jézust: „Könyörülj rajtunk, Dávid fia!”
Miért használják ezt a megszólítást, amikor Dávid király mintegy 1000 esztendővel Jézus előtt élt? Nyilvánvaló, hogy Jézus nem közvetlenül volt Dávid királynak a fia, hanem Dávidnak a leszármazottja volt. Ezt a címet azért alkalmazzák Jézusra, mert a prófétai jövendölések szerint az eljövendő Messiás Dávid családjából származik majd, az ő leszármazottja lesz. Amikor tehát Dávid fiának nevezi valaki Jézust, akkor e megszólítással megvallja azt, hogy hisz abban, hogy Jézus a Messiás.
Én hiszem-e és megvallom-e, hogy Jézus a Messiás, a Megváltó?
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, Fiad, Jézus országod örömhírét hirdette, gyógyulást hozott a betegeknek, szabadulást mindazoknak, akiket fogva tart a bűn, a gyöngeség, világosságot hozott azoknak, akik elvakultan, önmagukba zárkózva élnek. Add, hogy életünket őhozzá tudjuk alakítani, aki a törvényt nem megszüntetni jött! Add, hogy életünkön változtatni tudjunk. Add, hogy ne öntelten éljünk, hanem figyeljünk mindig őrá, aki botránykő azoknak, akik nem fogadják el, de akik befogadják, azoknak az élet teljessége!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20191206.mp3


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-felirakozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/